Danubius Magazin

A Gellért története: Gellért-hegy, Gellért szálló és gyógyfürdő

A Danubius Hotel Gellért egyike Budapest legpatinásabb szállodáinak. A hotel fekvése különösen kedvező: festői környezetben a Duna-parton, közvetlenül a Gellért-hegy lábánál helyezkedik el. Könnyedén megközelíthető, a belvárostól csupán a főváros egyik legszebb hídja, a Szabadság-híd választja el.

Szent Gellért püspök

Lexikonok, úti-, történelem- és imakönyvek örökítik meg annak a 10. és 11. század fordulóján élt velencei származású bencés szerzetesnek a nevét, aki 1046-ban a hitéért mártírhalált halt, és akiről a Gellért-hegyet, illetve a Szállót is elnevezték. Emlékét 1904 óta egy, az Erzsébet-híd budai hídfőjével szemben található, a vízesés fölé magasodó szobor is őrzi.

Gellért 980 körül született az itáliai Velencében, gazdag családban. A Benedek-rendi szerzetes nagy jártasságot szerzett az akkori tudományokban. Gellért, egyes adatok szerint a Szent Földre igyekezett, de egy magyar bencés hívására, a Gondviselés tervei szerint jött Magyarországra. Más források azt írják, hogy Szent István király kívánságára kezdett hazánkban hittérítő tevékenységet folytatni. Később István király fiának, Imrének lett a nevelője, majd 1030-tól marosvári (csanádi) püspökként megalapította az ottani székesegyházat és monostort. István király 1038-ban bekövetkezett halála után Gellért visszavonultan élt. A monda szerint 1046-ban a Kelen-hegyről egy hordóba zárva taszították le a Dunába a kereszténység ellen lázadó pogány magyarok. Gellért püspököt 1083-ban István királlyal és Imre herceggel együtt szentté avatták.

A Gellért-hegy

A Gellért-hegy Budapest egyik legjellegzetesebb látnivalója, innen nyílik az egyik legszebb kilátás a fővárosra. A XI. kerületben található 235 m magas hegy kedvelt kirándulóhely, történelmi és természeti értékekben egyaránt bővelkedik. A Gellért-hegy, melyet gyakran Budapest ékkövének is neveznek, a hozzá tartozó természetvédelmi területtel 1987 óta a világörökség része.

A Gellért-hegyen található egyik leghíresebb történelmi emlékünk a Citadella,amely az 1848-49-es forradalomhoz köthető. Az erőd a forradalom leverése után, 1850-54 között épült Haynau parancsára, hogy innen tarthassák megfigyelés alatt a várost és a lázadó magyarokat. Ma idegenforgalmi látványosság. A másik jelentős történelmi látnivaló a Szabadság-szobor, amely a náci uralom alól való felszabadulásnak állít emléket. A szobor Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotása.

A Gellért-hegy számos védett természeti értéket rejt. Geológiai jelentősége is kimagasló, a lábánál végighúzódó törésvonalak tették lehetővé számos hőforrás létrejöttét, úgymint a Mátyás-, a Rákóczi- és az Árpád-forrás. Barlangjai közül védett az István-barlang és sziklakápolnája, valamint a Gellért- és a Rudas-fürdő forrásbarlangjai.

A Szent Gellért Sziklatemplom Budapesten található nemzeti szentély. Két részből áll: a felső ősi barlang-képződményből (Szent Iván-barlang, majd utóbb Lourdes-i Barlang) és egy alsó, a hegy belsejében elhelyezkedő, mesterségesen kialakított sziklaüreg rendszerből. A hőmérséklet télen-nyáron 21C°. A Sziklakápolnát az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok rendezték be a hegy déli lábának közelében nyíló természetes üregek járataiban. 1926-ban Lux Kálmán tervei alapján, a franciaországi Lourdes-i barlang mintájára alakították át templommá. A kommunista adminisztráció azonban az 1950-es évek végén beszüntette a szerzetesrend működését és befalaztatták a bejáratot. A templom helyén karsztvíz-megfigyelő állomást alakítottak ki, a kolostort az Állami Balett Intézet kollégiumaként használták. 1989. augusztus 27-én a templomot és a kolostort újra megnyitották. A templomból a Szent István-kápolnán keresztül juthatunk a kolostorba, ahol Ferenc Béla szép fafaragásai láthatók. A Sziklatemplomban őrzik a pálosok egyik legértékesebb ereklyéjét: Remete Szent Pál lábszárcsontját. A templom oltára a pécsi Zsolnay-gyárban készült.

A Gellért Szálló és Gyógyfürdő múltja

A vándorlásuk után ide érkező honfoglaló magyarok fürdőkultúrájáról meglehetősen keveset tudunk. Egyes krónikák szerint első Árpád-házi királyaink körében is ismertek voltak a budai gyógyforrások. 1178-ból származó adatok szerint a betegápolással foglalkozó Johannita rendkórházat alapított a Gellért-hegy lábánál. Buda fürdőkultúrájának második virágkora az egyébként szomorú emlékű 150 éves török uralom idejére esik. A Gellért fürdőt ebben az időben Ácsik Ilidzsának, nyitott hévfürdőnek nevezték. Más hagyományok szerint a törökök ezt a helyet Aga fürdőjének, vagy másképpen a szüzek fürdőjének is nevezték. A török uralom után sokszor cserélt gazdát a fürdő. Egy 1827-ben megjelent német nyelvű útikönyvben arról olvashatunk, hogy a fürdőhöz szálláslehetőség is csatlakozott, majd 1832-ben kezdődött meg az első, valóban nagyobb méretű szálloda és fürdő építése.
A 19. században Sárosfürdőként emlegetik és jó állapotú, kellemes fürdő- és szállóépületnek tartják. A nevét gyógyító iszapjáról kapta, melynek mennyisége és tisztasága minden budai fürdőt felülmúlt, de sajnos az idők folyamán elfogyott.

1894-ben kezdődött el a Ferenc József – ma Szabadság-híd építése, ezzel együtt a Gellért tér rendezése. A Szent Gellért Szálló és Gyógyfürdő építését 1911-ben kezdték el, azonban az első világháború késleltette a munkákat. A század eleji palota-szállók elegáns, szecessziós stílusában megépített szállót 1918 szeptemberében nyitották meg.

 

A több évtizedes hagyományokkal rendelkező, patinás hotel ma is Budapest egyik színfoltja. Az épületet Hegedűs Ármin, Sebestyén Artúr és Sterk Izidor tervezte, akikre Lechner Ödön munkái voltak nagy hatással. A szálloda jellegzetes portálja fölött Gárdos Aladár reliefcsoportjai sorakoznak, míg a Fürdő főbejáratát Róna József nagyszabású gyógyulást jelképező szobrai díszítik.

A négyemeletes szálloda a megnyitáskor összesen 176 szobából állt. A lakosztályokat vezetékes, termálvizet és szénsavas vizet is szolgáltató fürdőszobákkal látták el. Röviddel a Szent Gellért Szálló és Gyógyfürdő – férfi és női termálfürdő – átadása után, 1918. október 31-én kitört az őszirózsás forradalom, és 1919 végéig a szállodát katonai célokra vették igénybe.

A politikai és társadalmi helyzet normalizálódása a Hotelt és Fürdőt visszaadta eredeti rendeltetésének, újra megnyithatta kapuit a polgári lakosság számára. A két világháború között a szálloda pazar belső tereivel, teraszaival és medencéivel hamar a budapesti társasági élet központjává vált. Már 1921. október 1-jén Budapesten tartották a szállodások nemzetközi kongresszusát. A szálloda vendégkönyvébe világhírességek írták be nevüket. A magyar kormányzó és a mindenkori magyar kormány tagjai mellett Európa királyi házainak főhercegei és főhercegnői, polgármesterek,maharadzsák, költők, művészek és milliomosok laktak a szállodában, Julianna holland királynő itt töltötte mézesheteit.

1927-ben, Sebestyén Artúr tervei alapján elkészült a hullámfürdő, és ekkor adták át a 60 új szobát is. A hullámfürdő az eredeti hullámberendezéssel a mai napig kellemes hullámokat vet a fürdőzők nagy örömére. 1933-ban a szálló télikertjében átalakításba kezdtek, egy évvel később megnyitásra került a pezsgőfürdő is.

 

 

A szálloda éttermeit már a kezdetektől a főváros jeles szakembereinek adták bérbe. 1927-től Gundel Károlynak ítélték oda a bérleti jogokat. Tevékenységüknek, melyet húsz éven át gyakoroltak, nagy része volt abban, hogy a Gellért Szálló felzárkózott a világ grand hoteljeinek sorába, és előkelő rendezvényei Európa-szerte újságcikkek témái lettek. Itt született meg Gundel Károly három híres étele is: a fogas Rothermere, a bakonyi gomba és a pittsburgi borjúborda.

Sajnos a II. világháború jelentős sebeket ejtett a szálloda épületén, a dunai oldal teljesen, a hegyoldali rész részlegesen kiégett. Az újjáépítés 1946-ban kezdődött a hegyoldali részen, majd 1957-ben elkezdődött a dunai rész rekonstrukciója is. 1960-ban alakították át a mai képükre a Duna termet, a Márvány termet, a Gobelin termet és a Tea Szalont, valamint az Eszpresszót.

Újra világhírű vendégeket fogadott a Szálloda, és a lista szinte végtelen. Yehudi Menuhin hegedűművész a második világháború után az első híres szállóvendég volt, aki a Gellért vendégszeretetét többször is élvezhette. Államférfiak, így az amerikai Richard Nixon, Julius Raab és Bruno Kreisky osztrák kancellárok, Pachlavi iráni sah és családja, a nepáli király, a dalai láma, Casarolli bíboros vatikáni államtitkár, Heisenberg Nobel-díjas tudós, Sabin amerikai tudós, Kyrk Douglas, Antony Quinn, Marina Vlady, Alberto Sordi, Jean Fonda világhírű filmszínészek, Pablo Casals gordonkaművész, Isaac Stern hegedűművész, Arthur Rubinstein zongoraművész, Carlo Zecchi, Carelli Gábor és Roberto Benzi karmesterek, valamint Igor és David Ojsztrah hegedűművészek, Di Stefano tenorista, Csuhraj orosz filmrendező, Dimitrij Sosztakovics zeneszerző és napjainkban Andrew Lloyd Webber és Oscar díjas operatőrünk, Zsigmond Vilmos szálltak meg a Gellértben.

A 70-es évekig a Gellért Szálloda reprezentálta a magyar idegenforgalom élvonalát. Ezekben az évtizedekben a szálloda szakemberek nevelésében is az élen járt és számos olyan szállodai és éttermi szolgáltatást is bevezetett, mely úttörőnek számított a háború utáni Magyarországon. A Gellértben fizethetett először a vendég saját országának valutájával, itt lépett először szolgálatba az első reptéri transzfer kocsi, itt állt először minibár a vendégek szobáiban. A Gellért Szálloda Söröző Étterme alkalmazta először a svájci tányérszervizt.

A szállodában két desszertkülönlegesség is híressé vált, az egyik a száraz gyümölcsökben bővelkedő Posztobányi Puding (Gellért puding), valamint a gazdag csokoládékrémmel töltött Gellért tekercs. Ez utóbbi titkos receptjét már sokan próbálták utánozni, de az igazi még mindig a Szállodában kóstolható meg.

A Gellért Szálló és Gyógyfürdő napjainkban

A jelenlegi Gellért Szállodában 234 szoba áll a vendégek rendelkezésére, ebből 13 lakosztály, 38 superior kétágyas, 94 standard kétágyas, 49 egyágyas fürdőszobás és 40 egyágyas zuhanyzós szoba. A szobák részben a szálloda Duna-parti főhomlokzatán helyezkednek el, balkonnal és szép dunai kilátással rendelkeznek.

A szálloda és gyógyfürdő üzemeltetését ma két külön cég látja el, a Szálloda a Danubius Zrt. tulajdonában van. A Danubius Hotels Classic Collection brand tagja, amely az egyedülálló környezet és az elsőrangú kiszolgálás biztosítéka. A fürdőt, az uszodát és a gyógyászatot a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. üzemelteti, mely nemrég fejezte be a páratlan szépségben megmaradt fürdő rekonstrukcióját. A szabadtéri hullámfürdő és a hullám-terasz termálvizű medencével is kiegészült.

A Gellért a turisták által leglátogatottabb és legismertebb helyek közé tartozik Budapesten. Nagyszerű díszei az épületnek a Zsolnay gyár által gyártott csempék, a pezsgőmedence oszlopburkolati díszei és a színes majolika szobrok. A Gellért gyógyfürdőben szinte valamennyi gyógyszolgáltatás igénybe vehető (balneoterápia, mechanoterápia, elektroterápia, iszapkezelések), komplex fizioterápiás osztállyal, fizikoterápiás részleggel, inhalatóriummal is rendelkezik.

A gyógyító termálfürdőt és fedett uszodát, a nyitott hullámfürdőt, napozó-teraszt a hotel vendégei kedvezményes látogathatják.

A szobaár egyszeri díjmentes belépést tartalmaz a Gellért fürdőbe. Minden további belépés esetén 50% kedvezményt adunk a szállóvendégek részére a napi belépőjegy árakból.
Amennyiben vendégeink csak kezeléseket, illetve masszázsokat kívánnak igénybe venni, nem szükséges a Gellért fürdő napi belépőjegyét megvásárolni.

Hozzászólások