Danubius Magazin

Az Astoria 100 éves meséje

Álljon meg egy pillanatra az Astoria előtt, mert megérdemli az épület a figyelmet! Elmeséljük, miért…

Kalandos élete volt eddig, falai hol fényesen csillogó, hol mélységesen szomorú időket éltek át. Budapest egyik leghíresebb szállodáján szó szerint végigsöpört a történelem.

Ön tudta, hogy az Astoria a főváros legrégebbi, eredeti formában megmaradt szállodája? A legfelkapottabb helynek számított anno, persze most sem panaszkodhat… A szálloda története a 18. században kezdődött. Élt akkoriban egy Unger Benedek nevű kovácsmester, aki a mai Kossuth Lajos utca és Múzeum körút kereszteződésénél, az egykori Hatvani kapu szomszédságában nyitotta meg műhelyét. 1808-ban lebontották a kaput és a városfal egy részét, a megürült térre kávéházat, fogadót építettek – Ungerék pedig szépen gyarapodni kezdtek.

 

 

Az Astoria három telekre épült, de a tulajdonosok (az Unger, az Elek és a Takács család) nem tudtak megegyezni abban, ki tervezze az épületet, ezért két építészt bíztak meg a munkával, akik külön-külön dolgoztak, ám szerencsére összhangban voltak egymással. Az Astoria 1914. március 14-én debütált. A hotelt a korabeli vendéglátó-világ ismert alakja, Gellér Mihály bérelte és működtette, ő volt az első igazgató, sőt az Astoria névadója is egyben. Az Astoria minden szempontból újdonság volt: nemcsak az épület volt gyönyörű, modern belsőgépészet jellemezte (úgymint központi fűtés, speciális porelszívó rendszer, korszerű felvonók), és újdonságnak számított a szuterénben kialakított pinceborozó is.

Itt volt az őszirózsás forradalom hivatalos megnyitója is: 1918. október 30-án gróf Károlyi Mihály az Astoria első emeletéről tartott beszédet a tömegnek, majd az Astoria Szálló lett a Károlyi vezette Magyar Nemzeti Tanács székhelye. Károlyi nemcsak itt dolgozott, de itt is élt feleségével, Andrássy Katinkával a 4. emeleten, míg az irodák az első emeleten voltak. Az Astoriában tanácskozott a Nemzeti Tanács, és a foglyokat is ide hozták. 1919 tavaszán a kommunista direktórium vezetői költöztek az Astoriába.

 

 

A szálló legszebb éveit a két világháború között (az 1920-as, 30-as) években élte. “Szépsége, hangulata megejtő. A kávéházban, a szálloda halljában drága szőnyegeken lépked a vendég. Nem sajnálják a fényt, a csillogó tükröket. A falakat barna színű lambéria fedi, a szobákban és a közös helyiségekben értékes festmények és műtárgyak adnak művészi élményt az itt tartózkodóknak…” – írta róla az Astoria egyik későbbi igazgatója, Gyenes József.

1944 márciusában az Astoria német megszállás alá került és a Gestapo főhadiszállása lett, visszavonuláskor sajnos teljesen kifosztották. Az ostrom idején két bombatalálat és számtalan lövés érte, de ahogy véget ért a háború, 1945 tavaszán a szálloda már üzemelt. Ekkor az amerikai hadsereg tisztjeit szállásolták el benne, 1946-tól pedig bárki újra igénybe vehette. A szétlőtt Budapesten alig maradt üzemképes hotel, így az Astoria biztosította a legnagyobb fényűzést. Ez főként az akkori tulajdonosnak, Dr. Unger Ödönnek volt köszönhető: rövid idő alatt visszahozta a boldog békeidők hangulatát. Unger új bútorokat és műtárgyakat vásárolt, sőt magángyűjteményéből is a szálló rendelkezésére bocsátott jó néhány darabot (ezek közül egy-kettő még ma is megvan, a hallban és az étteremben látható).

Unger próbált az új időkhöz alkalmazkodni, de 1948-ban a szálloda sem kerülhette el a sorsát az akkori rendszerben: államosították és teljesen újjáépítették. Ungert szó szerint kidobták a saját hoteléből, állítólag csak két pezsgőspoharat vihetett magával. Angliába költözött, mégis valahányszor hazatért látogatóba, mindig az Astoriában szállt meg.

 

 

Szerencsére az Astoria nevét nem változtatták meg az ’50-es években. Bár étterméből népbüfét alakítottak ki, még így is a legjobb szállodának számított a népi demokrácia idején. Az ’56-os forradalom idején megint sérüléseket szenvedett, de ahogy mindig, ezúttal is “megrázta magát” és büszkén helyreállt, a ’60-as években már újra Budapest legjobb szállodájának tartották. Ebben az időben bővült a szálloda a Magyar utcai szárnnyal. A titkosszolgálatot persze nem kerülhette ki, a kádári titkosszolgálatok állítólag a szálloda több szobáját is “betechnikázták”.

A 100 éves Astoriát az elmúlt évtizedekben többször is felújították. 1996-ban privatizálta a Danubius Hotels Group, Európa egyik legnagyobb szállodalánca, majd a folyamatos fejlesztések eredményeképpen 1999-ben kiérdemelte a négycsillagos besorolást. A 2004-2007 között tartott nagyszabású felújítás során sikerült napjainkba is átmenteni a hagyományt, azaz a klasszikus eleganciát. Megtörtént a tetőszerkezet renoválása, a homlokzat felfrissítése, a szálloda hall és az étterem átalakítása. Átépítésre került a történelmi szárny valamennyi szobája, természetesen szigorú műemlékvédelmi kontrollal. A szállodának ma mind a 138 szobája hangszigetelt, külön fürdőszobás és légkondicionált. Az Astoriában 5 lakosztály és 4 konferenciaterem található, a vendéglátásról pedig a Café Astoria & Restaurant gondoskodik.

 

Mazsolák:

 

Köszönjük a cikk összeállításában nyújtott segítséget és a fotókat az Astoriának!

Ez a cikk a Wikipédia Astoria Szállóval kapcsolatos bejegyzéseiben szabadon felhasználható.

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 Unported Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.

Hozzászólások