Danubius Magazin

Így karácsonyoznak a nagy világban

Karácsony közeledtével érdemes szétnézni a nagyvilágban, hogyan ünnepelnek más nemzetek. Összegyűjtöttünk egy csokorra valót, amiből látni fogjuk, mennyire sokfélék lehetnek a karácsonyhoz kapcsolódó szokások.

A XIX. századra vált csupán elterjedtté és elsőszámú európai keresztény ünneppé a karácsony. Az európai országokban német minta alapján kezdtek el karácsonyfát állítani, és nekik köszönhetjük a fák díszítését és a szaloncukor elterjedését is. Bár a német nyelvterületeken nagyjából hasonlóak az ünnepi szokások, az elnevezések nagyon változatosak. Míg nálunk a Jézuska, addig Ausztriában a Christkindl (Karácsony Gyermeke), Németországban a Weihnachtsmann (Karácsony Apó) az ajándékhozó.

Hogyan kerül a zokni a kandallóra?

Nagyon másként fest ez az ünnepkör Angliában, ahol igazán megadják a módját a karácsonyozásnak. Az utcákat, a tereket, de még az áruházakat is pazar díszbe öltöztetik, a kirakatok különleges arculatot kapnak, és a családok sem sajnálják otthonuk fényűző feldíszítését. December 24. inkább a munkahelyi köszöntésekkel telik, majd este kikerülnek a zoknik a kandallók párkányára, hogy másnap reggelre bele kerülhessenek Father Christmas (Karácsony Apó) ajándékai. A kéményen keresztül érkező Father Christmas hagyományosan a kandallóba pottyan, majd elhelyezi az ajándékokat. A legenda szerint ugyanis egyszer, miközben a kéményen ereszkedett le, a kandallón száradó zoknikba ejtett egy aranyérmét. Ki ne szeretne minden évben ilyen bőséges meglepetést?

Befana, a jóságos boszorkány

Olaszországban egyedülálló hagyományai vannak a karácsonyvárásnak. A déli tartományokra jellemző, hogy a hegyi pásztorok leereszkednek a hegyekből, és hangos dudaszó kísérete mellett vonulnak a városba. Az olaszoknál a ’Natale’-t azaz a születést ünneplik, és Jézus születésének vallásos jellegét a templom, a betlehem látogatásokkal hangsúlyozzák ki. A nagy ajándékozás azonban nem ekkor, hanem január 6-án, Vízkereszt napján van. A Mikulás olasz megfelelője virgács helyett széndarabkát ad a rossz gyerekeknek, amik természetesen „szén” cukorkák formájában jelennek meg a kikészített zoknikban, harisnyákban. Az ajándékozáshoz egy jó boszorkány is csatlakozik: ő Befana, aki finom csokoládét, karamellát hoz a jó gyerekeknek. Ahhoz, hogy kedvébe járjanak a lurkók, előző este tejeskávét és süteményt készítenek ki neki.

Eközben a világ másik oldalán…

Bár sem Kínában, sem Japánban nem ünneplik a karácsonyt, szívesen vesznek át nyugati szokásokat, így a karácsonyfa állítást, az ajándékozást vagy az üdvözlő lapok küldését. Külön érdekessége az ünnepeknek, hogy egy gyorséttermi láncnak köszönhetően évek óta töretlen népszerűségnek örvend az ott kapható sült csirke, és hónapokra előre kell a rendelést leadni. Ausztráliában sem mindennapos ünnep a karácsony, hiszen ez idő tájt forróság van, így jobb híján műfenyőt tudnak állítani az ott élők. A jó időnek köszönhetően az ünnepi vacsorát a kertben, a partit a tengerparton tarthatják meg.

Lakik itt jó gyerek?

Végül essen szó a Mikulás hazájáról, Finnországról is. A 24-i hagyományos karácsonyi reggeli a fahéjas tejberizs, amibe egy szem mandulát rejtenek. Aki ezt megtalálja, annak a következő éve igen szerencsés lesz. Karácsony napján a tradicionális ünnepi vacsorán van a hangsúly: heringet esznek rozskenyérrel, majd sült sonka és sült krumplikása kerül az asztalra, végül gyömbéres keksszel zárják a lakomát. Ám az asztalt nem szedik le, a maradékot ott hagyják, hogy a karácsonyi manók is jól lakhassanak. Ami pedig a Télapót illeti. ’Joulu Pukki’ nem tesz mást, csak bekopog a házakba, és hangosan megkérdezi: „Lakik itt jó gyerek?”: Ha a válasz igen, akkor átadja az ajándékait a ház lakóinak.

Hozzászólások