Rémisztő busó maszkok, hangosan szóló kereplők, lángoló óriás máglya, csónakosok, tél-koporsó, színes-hangos sokadalom. A télűző mohácsi busójárást az Unesco az emberiség szellemi kulturális örökségének nyilvánította. Mi azt mondjuk, kihagyhatatlan…
Mohácson február 4-9. között felpezsdül az élet, az utcákat ellepik a busók, és megkezdődik a több napon keresztül zajló farsangi karnevál. A mohácsi sokácok évszázados ünnepe a Kóló téren kezdődik: a beöltözött busók, jankelék, maskarák itt gyülekeznek, itt találkoznak a Dunán csónakokkal átkelt busók az ágyús, az ördögkerekes, a szekeres, a kürtös, a teknős és más busó csoportokkal.
Kezdődjön az ünneplés!
A régi elöltöltős busóágyú dörejére a maskarás csoportok bevonulnak a város főterére, majd a Duna-parton és a környező utcákban iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot. Szürkületkor a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak, dévajkodnak az emberekkel. Nemcsak Farsangvasárnap, hanem kedden is farsangolnak, a telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a farsangtól. A több napos programot felvonulások, táncbemutatók, táncházak, kiállítások, koncertek teszik izgalmassá.
Ki van a maszk mögött?
A busójárással kapcsolatban az első feljegyzések 1783-ban születtek, és már akkor nyilvánvaló volt, hogy ezeken a napokon nem csak az öltözködésben tűnnek ki a mindennapokból az emberek, de a viselkedési szabályok terén is más szabályok érvényesülnek. Ilyenkor sok mindent lehetett, amit amúgy nem, így igazán nagy lelkesedéssel bújtak a maszkok mögé a férfiak. A maszk különleges hatalommal ruházta fel viselőjét: megengedett volt a hangoskodás, a riogatás, a haragosok megkergetése.
A busójárás egyik különleges vonzereje talán éppen a maszkok titokzatosságában rejlik: vajon kit takar a busó jelmez? A maszkokat kezdetektől fogva mindenki maga készítette nagy titokban, ám ha mégis fény derült viselője kilétére, akkor a következő évben új maszkot kellett faragnia. A hagyományt a XX. század elején még a házalás jellemezte, és csak az 1910-es évektől kezdődően öltött karneváli jelleget, majd 1930-tól a busók versenyeztetése és díjazása is kialakult.
Milyen a busók jelmeze?
Néhány alapdarab az évek során sem változott, így jellemző a csizma, a fehér vászongatya, a bőr övvel összefogott, kifordított szőrmekabát, amelyre kolompokat aggatnak. Elengedhetetlen kellék a kereplő, a buzogány, a hosszú fakürt. A karaktert a faragott maszk adja, amelyben az „ördögi vigyor” valahogy mindig felfedezhetővé válik. Az eredetileg fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett, birkabőrcsuklyás álarc mára szarvakkal, birkaszőrrel ékesített maszkká szelídült, de a felvonuláson látható több száz busó együttes látványa nem csak lenyűgözi az embert, de – főleg a kicsikben – a félelem érzetét keltheti.
Ahhoz, hogy kényelmesen eljussunk az egész napos busójárásra, érdemes a környéken szállást foglalni. Pécsett, a Hotel Palatinusban február 5. és 9. között különleges ajánlattal várják a busójárásra érkezőket, február 7-én pedig a szállodától induló transzfer buszjárat viszi el Mohácsra, majd hozza haza késő este a vendégeket.
